A tiszta víz szerepe a szervezetünkben

A tiszta víz szerepe a szervezetünkben

A víz csupán keletkezésekor tekinthető abszolút tiszta H2O-nak, hiszen kiváló oldó hatása miatt érintkezés után azonnal más anyagokkal elegyedik. Pontosan ez az oldó hatás teszi szervezetünk számára nélkülözhetetlenné, és az életbetartás egyik központi elemévé a vizet. 1

Vesénk naponta kb. 180 l folyadékot szűr meg. Kiszűri testfolyadékainkból a savakat, a sókat, a nehéz fémeket és az anyagcsere során lebontott anyagokat. Az élelmiszerekkel, italokkal bevitt túlzott mennyiségű sók és fémek különösen leterhelik vesénket, és hosszútávon el is dugíthatják a veseereinket. Ennek következtében csökken vesénk kiválasztó ereje, és szervezetünk “túlásványosodik”. Ezzel párhuzamosan megnövekszik vérünk PH-értéke, valamint csökken az Rho, azaz az ellenállási értéke. Ilyen állapotban szervezetünkben könnyen felléphetnek az érrendszeri megbetegedések, a rák, és az öregedés folyamata is felgyorsul.

A szervezetünkben lévő kb. 13 milliárd sejt, úgymond vizbe-ágyazva dolgozik.

1 “Wasserwesen Mensch” in  “Trinkwasser” von Dr. med Alois Riedler, ISBN 3-85068-552-7., Hrsg. F Heininger

Jó minőségű ivóvízfogyasztással lassíthatjuk és megelőzhetjük ezeket a káros folyamatokat. A tiszta víz kiváló oldó hatása miatt ugyanis képes megtisztítani kötőszöveteinket és kioldja belőlük a lerakódott káros elemeket. Ez csak akkor igaz, ha a víz oldóhatását, felvevőképességét nem korlátozzák a benne lévő anyagok. 2 Ezen a ponton tehát újra kapcsolódunk az ivóvíz minőségéhez.

A jó ivóvíz Vincent Luis-Claude (1906-1988, az első hidrológus és a Párizsi egyetem antropológiai professzora szerint, aki 13 évig foglalkozott az ivóvízkutatással) szerint: az ásványi anyagokban szegény, enyhén sós, kissé oxidált víz, amelynek nagy az elektronikus ellenállása. Kutatásai szerint a túl ásványozott víz besűríti a vérünket. A fölös ásványi anyagok lerakódhatnak az ereinkben, vénáinkban, a vesében, epében stb., ami trombózishoz, rákhoz esetleg szívinfarktushoz vezethet.

2 “Wasserwesen Mensch” in “Trinkwasser” von Dr. med Alois Riedler, ISBN 3-85068-552-7., Hrsg. F Heininger

A sejtközi állományt kötőszövet tölti ki, amelyben ideg-, kötőszöveti rostok finom szövevényét találjuk. A rostok rácsszerkezetet képeznek, és ezen a szitaszerű, cukrokból és fehérjékből álló rácsszerkezeten kell átküzdenie magát minden olyan anyagnak, ami vérereinkből a sejtjeinkbe szeretne behatolni. A sejtjeinkbe be nem engedett anyagok ebben a sejtközi állományban rakódnak le, ill. tárolódnak.

A sejtközi állományunk tehát nagyon hasonló funkciót tölt be, mint vesénk. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a sejtközi állományok szervezetünk szemétládája. Nemcsak az anyagcsere végtermékeit tároljuk itt, hanem mindazokat a nehézfémeket vagy peszticideket is, amelyek az általunk elfogyasztott vízből kerültek szervezetünkbe. A lerakódások és elzsírosodás hatása a kötőszöveti járatok egyre szűkebbek lesznek, ami megnehezíti és lelassítja a vérben hordozott anyagok sejtjeinkbe történő bejutását. A beszűküléssel párhuzamosan megnő a vérnyomásunk és egyre kevesebb életfontosságú anyag tud a sejtjeinkbe bejutni. Ez a következmény rendkívül hátrányos a szervezetünkre nézve.

Az ásványvizekkel kapcsolatos fő probléma az, hogy az ásványvizekben lévő ásványi anyagok szervetlenek (nem organikusak). Igaz, hogy elfogyasztásukkal ezen anyagok bejutnak a vérünk keringési rendszerébe, de nem hatolnak be sejtjeinkbe, mert a sejthártya nem ereszti át őket. A sejthártya az ásványi anyag belső fizikai minősége alapján dönt az anyagfelvételről és sejtjeink csupán a már megkötött, és ez által szervessé vált ásványi anyagokat veszik fel. Az ásványi anyagok megkötéséhez un. transzporterekre van szükségünk, pl. növényekre, gyümölcsökre. Ezek az anyagok ugyanis képesek szerves kötésben megkötni a szervetlen ásványi anyagokat.

A túlzott méretű szervetlen ásványi sók bevitele  szervezetünkben gyorsítja az öregedést (ld. Dr med M. Schmidt). Ezért komoly különbséget kell tennünk a szerves és szervetlen ásványi anyagok között. A szervetlen ásványi anyagok szervezetünk számára károsak, mert lerakódnak szervezetünkben, gondoljunk például a koleszterinkristályokra, amik foltszerűen csomókat képeznek szervezetünkben. Szervezetünk számára csak a szerves, pl. aminosavakon megkötött ásványi anyagok hasznosak.

Hasonló állásponton van Dr. med Gladis. Szerinte az ivóvíznek egyrészt mentesnek kell lennie a nehézfémektől, pesztizidektől, (insekticidektől és herbicidektől) vírusoktól, baktériumoktól, gombáktól, a klórtól, nitráttól és más vegyi anyagoktól, másrészt a lehető legkevesebb ásványi anyagot és nagyon kevés sót kell tartalmaznia.

Dr. med Elmau szerint ásványi anyag forrásunk a talaj, nem pedig a víz, ezért a talajból, azaz, az ott termett növényekből, ill. az azokat elfogyasztó állatokból nyerjük a szervezetünk számára szükséges ásványi anyagokat és nem a vízből! Elmau szerint a legjobb ivóvíz a kevés ásványi anyagot tartalmazó, természetes forrásvíz.

Hozzászólások

best wordpress themes - wordpress themes 2012 - wordpress travel themes